Ma megerősödött bennem az a gondolat, hogy vannak olyan pillanatok, amikor azok csakis egyetlen ember számára készülnek. Amilyen látvány ugyanis ez előtt a kép előtt tárult a szemem elé, az gyönyörű fényjáték volt (és linkelhetetlen, ugyanis akkor még nem volt nálam fényképezőgép - emiatt is lett többek között csak az enyém :) )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.